Maci Bolt » Mackó Info » Mackó Könyvtár » Illyés Gyula: A loncsos medve - 77 magyar népmese |
A loncsos medve
Egyszer volt, hol nem volt, még az Óperenciás-tengeren is túl, élt egyszer egy kisgyerek. Ez a kisgyerek kiment egyszer az erdőre, s felmászott egy nagy körtefára, s ott a bécsi bicskájával elkezdett körtét enni. Amint eszegelődik, hát jön egy lompos, lucskos, vagyis ahogy arrafelé mondták egy loncsos medve. Nem tudom, hol járt, hol nem, de a hátán egy üres zsák volt. Amint a kisgyereket meglátta, odament a fa alá, s azt mondta neki: |
Illyés Gyula (1902-1983)Író, költő, műfordító. A XX. századi magyar irodalom egyik legjelentősebb alakja. A népi írók mozgalmának elindítói közé tartozik a 30-as évek elején. 1944-ig a Nyugat utódját, a Magyar Csillagot, majd a Válasz című folyóiratot szerkesztette (1947-8). Megújította a magyar elbeszélő költészetet (Három öreg, 1931; Hősökről beszélek, 1933). Prózai művei közül kiemelkedik a Petőfi (1936) monográfiája, a Puszták népe (1936) szociográfiája, valamint az Ebéd a kastélyban (1962) gyűjteményes kötete. Drámáiban a nemzeti sorsfordulókat jelenítette meg, megalkotja a nemzeti történelmi önvizsgálat drámatípusát (Fáklyaláng, 1953; Dózsa György, 1956). Lírájának sokszínűsége az új élet építésének örömétől (Megy az eke, 1945) a szocializmus ígéreteiben való csalódásáig (Egy mondat a zsarnokságról, 1950) hat, de nem merül ki csupán a politikai témában. Legszebb népmeséink anyagait emelte át Illyés Gyula az irodalomba - megőrizve a nép gazdag, élő nyelvét, a népmesék fordulatait. Jeles mesegyűjtők - a többi között Berze Nagy János, Brassai Sámuel, Kriza János, Vikár Béla - gyűjteményéből való a 77 magyar népmese című kötet anyaga. "Nem megváltoztatni, inkább lényegükben megerősíteni akartam őket!" - írja a kötet zárósoraiban. A mesék a magyarság megtelepülésének különböző tájain teremnek; magukon hordozzák e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét. Az ismert szép mesék (többek között Az égigérő fa, a Tündérszép Ilona és Árgyélus, Rózsa és Ibolya); Mátyás királyról szóló történetekkel (Mátyás király meg az igazmondó juhász, Mátyás király és a székely ember lánya stb.) és állatmesékkel (A legerősebb állat ») váltakoznak. A tündérmesék varázslatokkal körülfont szereplői (A zöldszakállú király, A halkisasszony) mellett feltűnik Együgyű Misó, Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj nevetést, derűt sugárzó figurája, Ludas Matyi alakja. Az élő meseszó hangulatát árasztó történeteket át- meg átszövi a líra. |
|
|